Nem tudom eldönteni, szeresselek vagy gyűlöljelek. Itt sétálgatsz huszonhárom éveddel az irodában, nagyképűen, affektálva, kényeskedve, bárki mást durván elküldenék ha így beszélne hozzám. De ahogy vidáman csacsogsz, nevetgélsz, könnyű kis nyári ruhádban végiglibegsz a folyosón, mindig megcsodálom meztelen vádlidat, és képzeletben próbálom követni vonalát a szoknya szegélyén túlra, elképzelni puha, pelyhes kis combjaidat, amik formás, alig-alig gömbölyödő fenekedben folytatódnak.
A szoknya járásod közben csak pillanatokra simul köréd, éppen csak sejtetni engedi a formákat. Persze így több jut a képzeletnek. Az is lehet, hogy nem is kell döntenem, a gyűlölet és szeretet keverékéből valami izgalmas elegyet gyúrok. A szex, a kielégülés másodlagos, látni akarom, mi van a kis kényeskedő álarcod mögött, amikor levetsz minden pózt, és csak a nyers hús és ösztön marad. Ezt pedig csak kivételes alkalmakkor történik meg, mondjuk, ha felnyársalva lihegsz előttem, szoknyácskád derekadig hajtva, melled kiemelve a ruha kivágásán, nyálam csillog rajtuk, ahogy hegyesre szoptam bimbóidat, te pedig az íróasztalodra hajolva, nyüszítve még többet és még gyorsabban akarsz. Nézem hófehér "királylányos" csipkebugyid, ahogy egyik karcsú bokádon fennakad, mikor kapkodva húztam le rólad, te pedig megpróbáltál kilépni belőle; mást nem is tudnék rajtad elképzelni, egy fekete tanga nem illene hozzád. És markolom talányos kis fenekedet, ami annyiszor bűvölt meg, ahogy előttem ringott végig a folyosón.
Még mindig nem tudom, szeretlek vagy gyűlöllek. Ki akarlak elégíteni, azt szeretném, hogy felpezsdüljön a véred, majd béke és nyugalom ömöljön szét benned, ha egyszer végeztünk. Szeretném orgazmusod gyönyörű hangjait kicsalni belőled, ahogy izmaid megfeszülnek majd elernyednek az élvezetek csúcsán. De meg is akarlak alázni, büntetni azokért a pillanatokért, amikor ringó csípődön, bokádon felejtettem a szemem, majd saját magamat kellett dorgálnom: ez egy kolléganő, fogd vissza magad, viselkedj! Látni akarlak, ahogy előttem térdelsz az irodai padlószőnyegen kibuggyant mellekkel, bokád köré tekeredett bugyival, és száddal lelkesen dolgozol a farkamon, miközben az arcomat nézed, irányítást várva. Nem hiszem, hogy ügyesen szopnál, ezt nem tanítják a királylány-képzőben, de látszik arcodon az igyekezet. Kezeddel helyettesítenéd technikai tudásodat, de ennek gyorsan elejét veszem, karodat derekamra teszem, te pedig a többfelé koncentrálástól ügyetlenül fenekemet kezded simogatni. És jön a csúcspont, de nem hagyom, hogy te végezz ki. Saját kezembe veszem az irányítást, és egy hangos nyögés kíséretében megöntözlek forró spermámmal. A szememet egy pillanatra sem csukom be, látni akarok minden egyes cseppet, ahogy rajtad landol, arcodon, melleden, ruhádon, a bokádra is verek egy kicsit. Élvezettel nézem, ahogy álladról melleid közé csöpög nedvem.
És ebben a pillanatban nem egy kényeskedő, affektáló csajszi térdel előttem, elégedett mosolyodban meglátom az érett, kielégült és büszke nőt, aki megkívánt, és akit megkívántak. Ez az a pillanat, amit meg akarok őrizni emlékeimben rólad, többször úgy sem lesz ilyen alkalmunk. És ez a pillanat is gyorsan elmúlik, te mát pattansz is fel, és kényeskedve próbálod letisztogatni magadról mindazt, amivel megajándékoztalak, kevés sikerrel. kapkodva felhúzod bugyidat, visszagyömöszölöd melleidet a helyére, és elviharzol a mosdó felé. Igyekezhetsz, de a ruhából nem nagyon jön ki az ilyen folt. Vajon mit fogsz mondani otthon anyukádnak, amikor észreveszi?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.